2Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Én vagyok” – felelte. 3A főpapok ekkor mindenféle vádat hoztak föl ellene. 4Pilátus erre újra megkérdezte: „Nem válaszolsz semmit? Hallod, mi mindennel vádolnak.” 5De Jézus nem válaszolt többé. Ez meglepte Pilátust.
2Ott vádolni kezdték. „Megállapítottuk, mondták, hogy ez félrevezeti népünket, megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak és Messiás-királynak mondja magát.” 3Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Én vagyok” – felelte ő.
29Ezért Pilátus jött ki hozzájuk és megkérdezte: „Milyen vádat emeltek ez ember ellen?” 30Azok így feleltek: „Ha nem volna gonosztevő, nem szolgáltatnánk ki neked.” 31Pilátus szabadkozott: „Tartsátok meg és ítélkezzetek róla törvényeitek szerint.” A zsidók azonban nem tágítottak: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk.” 32Így teljesedett be, amit Jézus mondott, mikor megjövendölte, milyen halállal hal meg.
Jézus első kihallgatása.
33Pilátus akkor visszament a helytartóságra, hívatta Jézust és megkérdezte tőle: 34„Te vagy a zsidók királya?” Jézus így felelt: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?” 35„Hát zsidó vagyok én? – tört ki Pilátus. „Saját nemzeted és a főpapok szolgáltattak ki nekem. Mit tettél?” 36Jézus így felelt: „Az én országom nem e világból való. Ha e világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy a zsidók kezére ne kerüljek. Az én országom azonban nem innen való.” 37Pilátus közbeszólt: „Tehát király vagy te?” Jézus ráhagyta: „Igen, király vagyok. Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki igazságból való, hallgat szavamra.” 38Pilátus vállat vont: „Mi az igazság?” E szavak után ismét kiment a zsidókhoz és kijelentette: „Én semmi vétket sem találok benne.