23 1És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz. (Mát 27,2.11-14; Márk 15,1-5; Ján 18,28-32) 2És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja. (Mát 22,17-21;Csel 17,6.7) 3Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod! (Ján 18,33-37) 4Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben. 5De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig. (Luk 21,20) 6Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő? (Zak 9,9) 7És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban. (2Móz 23,17) 8Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz. (Mát 14,1) 9Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki. 10Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt. 11Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz. (Luk 12,6) 12És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.