33Erre a mádiániták, az amalekiták s a keleti népek valamennyien egybesereglettek, s átkeltek a Jordánon és tábort ütöttek Jezrael völgyében.
34Ekkor az Úr lelke megszállta Gedeont, mire ő megfújta a harsonát, s összehívta Abiézer házát, hogy kövesse.
19Erre Gedeon, s a vele levő háromszáz ember behatolt a tábor szélére, az éjféli őrködés kezdetén, éppen az őrök felállítása után, és megfújta a harsonákat és összeverte a korsókat.
20Fújták a harsonákat három helyen a tábor körül, összetörték a korsókat, tartották bal kezükben a fáklyákat, jobb kezükben a zengő harsonákat és kiáltották: »Kardra az Úrért és Gedeonért«,
21s ott állt mindegyikük mozdulatlanul a maga helyén az ellenséges tábor körül. – Ekkor az egész tábor megzavarodott, s kiáltozva s ordítozva megfutamodott,
22miközben a háromszáz ember rendületlenül fújta a harsonákat. Az Úr ugyanis kardot bocsátott az egész táborra, és ők egymást ölték, vágták. El is szaladtak Bétsettáig és a Tebbátnál lévő ábelmehulai partig.
23Erre összehívták egymást Izrael fiai Naftaliból, Áserből, s egész Manasszéból, s üldözőbe vették a mádiánitákat.
24Ugyanakkor Gedeon követeket küldött Efraim egész hegyvidékére, és azt üzente: »Menjetek le a mádiániták elé és szálljátok meg Bétberáig a vizeket és a Jordánt.« Erre egész Efraim elfoglalta előlük Bétberáig a vizeket meg a Jordánt,
25és elfogott két mádiánita fejedelmet, Órebet és Zebet, s Órebet megölte az Óreb sziklán, Zebet pedig a Zeb présben és megkergette a mádiánitákat, Óreb és Zeb fejét pedig elvitte Gedeonhoz, a Jordán folyón túlra.
Jegyzetek
7,19 Az éjszakát három, egyenként négyórás őrségre osztották (vö. Mk 13,35).
7,25 Két helynév magyarázata.