13Még ha meg is marad benne egy tizednyi,
az is csak elpusztul újra,
mint a terebint és mint a tölgyfa,
amelynek kidöntés után megmarad a törzsöke:
szent mag a törzsöke.
Jegyzetek
6,13 A megmaradó tized Júda törzse. – A zárómondat egy későbbi magyarázó kiegészítés, mely már utal arra, hogy a babiloni fogság nem lesz a vég.
12és mondd neki: Így szól a Seregek Ura: Íme, egy férfi, Sarjadék a neve, és sarjadás lesz alatta; ő építi fel majd a templomot az Úrnak.
22Ennek elvetése után Dávid királyt támasztotta nekik, aki mellett tanúságot is tett, mondván: ‘Szívem szerint való férfit találtam, Jessze fiát, Dávidot, aki megteszi majd minden akaratomat’.
(Zsolt 89,21; 1 Sám 13,14; Iz 44,28)
23Az ő ivadékából támasztotta Isten az ígéret szerint Izrael üdvözítőjét, Jézust,
5Erre a vének egyike így szólt hozzám: »Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak hét pecsétjét!«
(Ter 49,9; Iz 11,10)