57Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült. 58Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és együtt örvendeztek vele. 59Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni. 60De az anyja így szólt: »Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.« 61Erre azt mondták: »De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.« 62Megkérdezték tehát az apját, hogyan akarja őt nevezni. 63Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: »János a neve.« Mindnyájan elcsodálkoztak.