34A farizeusok pedig azt mondták: »Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.«
22Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat. Ő meggyógyította, s a néma beszélt és látott.
23Az egész tömeg csodálkozott és így szólt: »Csak nem ez a Dávid fia?«
24A farizeusok ennek hallatára azt mondták: »Nem űzheti ez ki az ördögöket, csak az ördögök fejedelme, Belzebub által.«
25Mivel ismerte gondolataikat, így szólt hozzájuk: »Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház, amely meghasonlik önmagával, fönn nem marad.
26Ha a sátán kiűzi a sátánt, meghasonlott önmagával; hogyan maradhatna fenn az ő országa?
27Ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Így ők maguk lesznek a ti bíráitok.
28De ha én az Isten Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor elérkezett hozzátok Isten országa.
29Vagy hogyan mehet be valaki az erősnek a házába, hogy elragadja a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőset? Csak úgy tudja kirabolni a házát.
30Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, szétszór.
31Ezért mondom nektek: Az emberek minden bűne és káromlása bocsánatot nyer, de ha valaki a Lelket káromolja, az nem nyer bocsánatot.
32Ha valaki az Emberfia ellen mond valamit, az bocsánatot nyer, de ha valaki a Szentlélek ellen szól, az nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, sem az eljövendőben.
Jegyzetek
12,31 A Szentlélek elleni bűn a megismert igazság tagadása. Ez aligha nyerhet bocsánatot, mert magában rejti az akarat megrögzöttségét és a megbocsátás feltételeinek hiányát. »Isten kész visszafogadni a bűnöst, aki megbánja tettét, de a farizeusok nem akarják megbánni bűneiket, így nincsenek abban a helyzetben, hogy bocsánatot nyerjenek. A Jézus elleni bűnre van mentség, mert nem látta meg benne szükségszerűen, hogy ő az Isten Fia. De tetteinek valódiságát és azok isteni eredetét tagadni Isten megtagadását jelentette.« (Szt. Garofalo)