¹¹Akkor az Úr azt mondta Sámuelnek: „Nézd, olyat teszek Izraelben, hogy aki csak hallja, annak mindkét füle csengeni fog tőle. ¹²Azon a napon valóra váltom Élin mind, amit házára kimondtam, elejétől végig. ¹³Neked kell hírül adnod neki, hogy minden időre kimondtam házára az ítéletet, mert tudta, hogy fiai káromolták Istent, mégsem tiltotta meg nekik. ¹⁴Azért megesküdtem Éli házának: Éli házának bűnéért sem véres áldozat, sem ételáldozat nem engesztel ki soha.” ¹⁵Sámuel egész reggelig fekve maradt. Akkor kinyitotta az Úr házának kapuját. De Sámuel félt Éli előtt mutatkozni. ¹⁶Éli azonban odahívta magához Sámuelt. Így szólította: „Sámuel, fiam!” „Itt vagyok” – felelte neki. ¹⁷Erre megkérdezte tőle: „Mit mondott neked? Ne titkolj el előlem semmit. Isten ezt meg azt tegye veled, ha valamit eltitkolsz előlem abból, amit mondott neked.” ¹⁸Sámuel tehát elmondott mindent, és nem hallgatott el semmit. Erre Éli azt mondta: „Ő az Úr! Tegye, ami tetszik neki!” ¹⁹Sámuel felnőtt és vele volt az Úr, és nem hagyta, hogy egyetlen szava is meghiúsuljon.

KNB SZIT STL BD RUF KG