22 ¹Közeledett a kovásztalan kenyerek ünnepe, amelyet pászkának hívnak. ²A főpapok és írástudók keresték a módját, hogy hogyan ölhetnék meg, de féltek a néptől.
³Akkor a sátán megszállta Júdást, akit iskariótinak neveznek, s aki egyike volt a tizenkettőnek. ⁴Elment és megbeszélte a főpapokkal és a templomőrség vezetőivel, hogy hogyan adja őt a kezükbe. ⁵Azok megörültek, és megállapodtak, hogy pénzt adnak neki. ⁶Ő kötelezte magát, és kereste az alkalmat, hogy kezükbe adja őt, amikor nincs jelen a tömeg.
⁷Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amelyen fel kellett áldozni a húsvéti bárányt. ⁸Jézus elküldte Pétert és Jánost: »Menjetek, készítsétek el nekünk a húsvéti bárányt, hogy elfogyaszthassuk!« ⁹Azok megkérdezték: »Hol akarod, hogy elkészítsük?« ¹⁰Azt felelte nekik: »Ha bementek a városba, találkoztok egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt abba a házba, ahova bemegy, ¹¹és mondjátok meg a házigazdának: ‘A Mester ezt üzeni neked: hol van az a helyiség, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elkölthetem?’ ¹²Ő mutat majd nektek egy nagy, emeleti termet berendezve, ott készítsétek el.« ¹³Elmentek tehát, és úgy találtak mindent, ahogy mondta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
¹⁴Amikor eljött az óra, asztalhoz ült az apostolokkal együtt, ¹⁵és azt mondta nekik: »Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvednék. ¹⁶Mert mondom nektek: többé nem eszem belőle, amíg be nem teljesedik az Isten országában.« ¹⁷Azután fogta a kelyhet, hálát adott, és így szólt: »Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között. ¹⁸Mert mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.« ¹⁹Aztán fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: »Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetemre!« ²⁰Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet, és azt mondta: »Ez a kehely az új szövetségaz én véremben, amely értetek kiontatik.
^{(Kiv 24,8; Jer 31,31}<fs)}

KNB SZIT STL BD RUF KG