39A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is! 40De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! 41Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el. 42Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba! 43Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.
Jézus halála (Mt 27,45-56; Mk 15,33-41; Jn 19,28-30)
44Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön. 45A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. 46Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! És ezt mondva meghalt.47Amikor a százados látta, hogy mi történt, dicsőítette Istent, és így szólt: Ez az ember valóban igaz volt. 48És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza. 49Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.