57Amikor pedig eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült. 58Meghallották a szomszédai és rokonai, hogy milyen nagy irgalmat tanúsított iránta az Úr, és együtt örültek vele. 59A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni. 60Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.” 61Mire ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs a te rokonságodban, akit így hívnának.” 62Ekkor intettek az apjának, hogy minek akarja neveztetni. 63Ő táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.” Erre mindenki elcsodálkozott.