⁶Az viszont jó benned, hogy gyűlölöd a nikolaiták tetteit. Én is gyűlölöm azokat. ⁷Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: a győztesnek az élet fájáról adok enni, mely Isten paradicsomában van.

Levél a szmirnai egyházhoz.

⁸A szmirnai egyház angyalának írd meg: így szól az Első és az Utolsó, aki halott volt, de életre kelt: ⁹ismerem üldöztetésedet és szegénységedet. Valójában gazdag vagy. Tudom, hogy gyaláznak azok, akik zsidóknak vallják magukat, pedig nem azok, hanem a sátán zsinagógája. ¹⁰Ne félj a rád váró szenvedéstől. Az ördög néhányat közületek börtönbe vet, hogy próbára tegyen. Tíz napi üldözést kell kiállnotok. Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját. ¹¹Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: a győztest nem sebzi meg a második halál.

Levél a pergamoni egyházhoz.

¹²A pergamoni egyház angyalának írd meg: így szól, aki a kétélű hegyes kardot tartja: ¹³tudom, hol lakol: ahol a sátán trónja áll. Mégis kitartasz mellettem és nem tagadtad meg hitemet, még azokban a napokban sem, amikor Antipászt, hűséges vértanúmat megölték nálatok, ahol a sátán lakik. ¹⁴De van némi kifogásom ellened: vannak ott nálad Bálám tanításának követői, aki kioktatta Bálákot, hogy áldozati hús evésére és paráználkodásra csábítsa Izrael fiait. ¹⁵Így hát nálad is vannak követői a nikolaiták tanításának. ¹⁶Tarts tehát bűnbánatot, különben hamarosan föllépek ellened és harcba szállok velük szájamnak kardjával. ¹⁷Akinek füle van, hallja meg mit mond a Lélek az egyházaknak: a győztesnek rejtett mannát adok és egy fehér követ, a kövön új név áll, amelyet más meg nem ért, csak aki megkapja.

Levél a tiatírai egyházhoz.

¹⁸A tiatírai egyház angyalának írd meg: így szól az Isten Fia, akinek szeme mint a lobogó tűz, és lába mint a sárgaréz: ¹⁹ismerem tetteidet, szeretetedet, hitedet, szolgálataidat, állhatatosságodat és utóbbi tetteidet, amelyek fölülmúlják az előbbieket. ²⁰De az a kifogásom ellened, hogy megtűröd Jezabel asszonyt. Ez prófétának mondja magát és tanításával arra csábítja szolgáimat, hogy paráználkodjanak és egyenek a bálványoknak szánt áldozatokból. ²¹Időt adtam neki, hogy bűnbánatot tartson, de nem akar megtérni paráznaságából. ²²Ágynak döntöm, és akik házasságtörést követnek el vele, azokat nagy nyomorúságba, ha el nem fordulnak tetteiktől. ²³Fiait halálra adom. Tudja meg minden egyház, hogy én vesék és szívek vizsgálója vagyok és megfizetek kinek-kinek tettei szerint. ²⁴Nektek, többieknek pedig, akik Tiatírában vagytok, de nem követitek ezt a tanítást és nem ismeritek a sátán úgynevezett mélységeit, azt mondom: nem rakok rátok más terhet, ²⁵de amitek van, ahhoz ragaszkodjatok, amíg el nem jövök. ²⁶A győztesnek, aki mindvégig kitart tetteim mellett, hatalmat adok a pogány nemzetek fölött. ²⁷Vasvesszővel kormányozza őket, és mint cserépedényeket, összetöri. ²⁸Ezt a hatalmat Atyámtól kaptam. És neki adom a hajnalcsillagot. ²⁹Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.

Levél a szárdeszi egyházhoz.

3 ¹A szárdeszi egyház angyalának írd meg: így szól, akié Isten hét lelke és a hét csillag: Ismerem tetteidet. Tudom, hogy élőnek tartanak, de halott vagy. ²Ébredj föl, erősítsd meg a többit, aki halálán van. Tetteidet nem találom tökéletesnek Istenem előtt. ³Jusson eszedbe tehát a tanítás, amit kaptál és hallottál. Tarts ki mellette és térj meg. Ha nem virrasztasz, mint a tolvaj jövök (hozzád) és nem fogod tudni, mely órában érkezem. ⁴De vannak néhányan Szárdeszben, akik nem szennyezték be ruháikat. Velem fognak járni fehér ruhában, mert megérdemlik. ⁵A győztest fehér ruhába öltöztetik. Nevét nem törlöm ki többé az élet könyvéből, hanem megvallom Atyám és angyalai előtt. ⁶Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.

Levél a filadelfiai egyházhoz.

⁷A filadelfiai egyház angyalának írd meg: így szól a Szent, az Igaz, akinél Dávid kulcsa van, aki megnyit és senki be nem zárja, bezár és senki ki nem nyitja: ismerem tetteidet. Nézd, nyitott ajtót bíztam rád, amelyet senki be nem zárhat. ⁸Bár kevés az erőd, mégis megtartottad tanításomat és nem tagadtál meg engem. ⁹Nézd, adok neked néhányat a sátán zsinagógájából, akik zsidóknak vallják magukat, pedig nem azok, hanem hazugok. Kényszerítem őket, hogy jöjjenek, lábadhoz boruljanak és ráeszméljenek, hogy szeretlek téged. ¹⁰Mivel megőrizted állhatatosságra buzdító igémet, én is megőrizlek a megpróbáltatás órájában, amely eljön az egész földkerekségre, hogy próbára tegye a föld lakóit. Hamarosan eljövök. ¹¹Ragaszkodj ahhoz, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat. ¹²A győztest oszloppá teszem Isten templomában, és többé nem távozik onnan. Ráírom Istenem nevét, és Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, mely az égből, Istentől szállt alá, valamint az én új nevemet. ¹³Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.

Levél a laodíceai egyházhoz.

¹⁴A laodíceai egyház angyalának írd meg: Így szól az Amen, a hűséges és igaz tanú, Isten teremtésének kútfeje: ¹⁵ismerem tetteidet. Nem vagy se hideg, se meleg. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! ¹⁶De mivel langyos vagy és se hideg, se meleg, kivetlek szájamból. ¹⁷Azt mondod: gazdag vagyok, dúsgazdag, semmire sincs szükségem. Hát nem tudod, hogy nyomorult vagy és szánalomra méltó, szegény, vak és mezítelen! ¹⁸Tanácsolom neked, végy tőlem tűzben tisztult színaranyat, hogy meggazdagodjál; fehér ruhát, hogy magadra öltsd és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és kenőcsöt, hogy megkend szemeidet és láss. ¹⁹Mindazt, akit szeretek, korholom és megfenyítem. Buzdulj föl és tarts bűnbánatot! ²⁰Nézd, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja szavamat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem. ²¹A győztesnek megadom, hogy velem üljön trónomon, amint én is győztem és Atyámmal ülök trónján. ²²Akinek füle van, hallja meg mit mond a Lélek az egyházaknak.”

Első látomás: a hétpecsétes könyvtekercs

Isten dicsőségének látomása.

4 ¹Ezután láttam, hogy megnyílt egy kapu a mennyben. Az előbbi hang, mely harsonaként szólt hozzám, így folytatta: „Jöjj föl ide! Megmutatom neked, aminek ezután kell megtörténnie.” ²Nyomban elragadtatásba estem. Íme, egy trón állt a mennyben, és a trónon ült valaki. ³Az ott ülő úgy ragyogott, akár jáspis és kárneol drágaköve. A trón fölött smaragd színéhez hasonló szivárvány ívelt. ⁴A trón körül huszonnégy szék. A székeken huszonnégy vén ült fehér ruhába öltözve, fejükön aranykorona. ⁵A trónból villám és mennydörgő szózat tört elő. Hét fáklya égett a trón előtt: Isten hét szelleme. ⁶A trón előtt kristályhoz hasonló, üvegként csillogó tenger terült el. Középen a trón előtt és a trón körül négy élőlény, elöl-hátul csupa szem. ⁷Az első élőlény oroszlánhoz hasonlított, a második tulokhoz, a harmadiknak emberhez hasonló arca volt, a negyedik szárnyaló sashoz hasonlított. ⁸A négy élőlény mindegyikének hat szárnya volt, körös-körül és belül csupa szem. Éjjel-nappal szüntelenül kiáltották: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt és aki van és aki eljövendő!” ⁹Miközben az élőlények dicsőséget, tiszteletet és áldást mondtak a trónon ülőnek, az örökkön-örökké élőnek, ¹⁰a huszonnégy vén leborult a trónon ülő előtt és imádta az örökkön-örökké élőt. Letették koronájukat a trón elé és így kiáltottak: ¹¹„Méltó vagy Urunk Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te alkottad a mindenséget: akaratod hívott létre és teremtett mindent.”

Isten örök terveinek könyve.

5 ¹Akkor a trónon ülő jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset pillantottam meg, mely hét pecséttel volt lepecsételve. ²Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki harsány hangon hirdette: „Ki méltó arra, hogy kibontsa a könyvtekercset és feltörje pecsétjeit?” ³De senki sem volt képes rá sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. ⁴Erre keserves sírásra fakadtam, mert senki sem volt méltó rá, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. ⁵A vének egyike így szólt hozzám: „Ne sírj! Nézd, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Ő nyitja ki a könyvet és töri fel hét pecsétjét.”

A Bárány átveszi a könyvet.

⁶Akkor láttam, hogy a trón, a négy élőlény és a vének között ott áll a Bárány, mintegy megölve. Hét szarva és hét szeme volt: ezek Istennek az egész földre szétküldött hét szelleme. ⁷Odament és átvette a trónon ülő jobbjából a könyvet. ⁸Amint átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt. Hárfája és tömjénnel telt aranycsészéje volt mindegyiknek: ezek a szentek imádságai. ⁹Új éneket énekeltek: „Méltó vagy (Uram), hogy átvedd a könyvet és feltörd pecsétjeit. Hiszen megöltek, de véreddel népet váltottál meg Istennek minden törzsből, nyelvből, népből, és nemzetből. ¹⁰Istenünk országává és papjaivá tetted őket és uralkodni fognak a földön!” ¹¹Amint néztem, sok angyal szavát hallottam a trón, az élőlények és a vének körül. Számuk meghaladta az ezerszer ezret és a tízezerszer tízezret. ¹²Harsány hangon kiáltottak: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás.” ¹³Erre hallottam, hogy minden teremtmény, mely a mennyben, a földön és a föld alatt, a tengeren és a tengerben van, így kiáltott: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké.” ¹⁴A négy élőlény ráfelelte: „Amen”, a (huszonnégy) vén pedig arcra borult és imádta (az örökkön-örökké élőt).

Az első négy pecsét feltörése.

6 ¹Akkor láttam, hogy a Bárány feltöri a hét pecsét közül az elsőt. Erre hallottam, hogy a négy élőlény egyike mennydörgő hangon így kiáltott: „Jöjj (és nézd)!” ²Egy fehér lovat pillantottam meg. A rajta ülőnek kezében íj volt. Koronát nyújtottak neki, és ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson. ³Mikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény kiáltja: „Jöjj (és nézd)!” ⁴Egy tűzvörös ló vágtatott elő. Lovasa hatalmat kapott, hogy megbontsa a békét a földön, hogy öldököljék egymást az emberek. Hosszú kardja volt. ⁵Mikor a harmadik pecsétet feltörte, hallottam, hogy a harmadik élőlény kiáltja: „Jöjj (és nézd)!” Erre egy fekete lovat pillantottam meg. Lovasának kezében mérleg volt. ⁶A négy élőlény között szózat hallatszott: „Egy mérő gabona egy dénár, három mérő árpa is egy dénár, de az olajban és a borban ne tégy kárt.” ⁷Mikor a negyedik pecsétet feltörte, hallottam a negyedik élőlény szavát: „Jöjj (és nézd)!” ⁸Erre egy fakó lovat láttam. Lovasának halál a neve, nyomában az alvilág járt. Hatalmat kapott a föld negyedrésze fölött, hogy karddal és éhínséggel, halállal és fenevadakkal öldököljön.

Az ötödik pecsét feltörése.

⁹Mikor az ötödik pecsétet feltörte, láttam az oltár alatt azoknak a lelkét, akiket Isten igéje és tanúságtételük miatt öltek meg. ¹⁰Nagy szóval kiáltották: „Urunk, te szent és igaz, meddig nem tartasz még ítéletet és nem állsz bosszút vérünkért a föld lakóin?” ¹¹Erre mindegyiküknek hosszú fehér ruhát adtak és azt mondták nekik, maradjanak nyugodtan még egy rövid ideig, amíg betelik bajtársaik és testvéreik száma, akiket meg fognak ölni, akárcsak őket.

A hatodik pecsét feltörése.

¹²Mikor a hatodik pecsétet feltörte, láttam, hogy nagy földrengés támad. A nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák és az egész hold olyan, mint a vér. ¹³Az ég csillagai a földre hulltak, mint ahogy a fügefa hullatja éretlen gyümölcsét, ha erős szél rázza. ¹⁴Az ég eltűnt, mint egy felgöngyölt könyvtekercs, és minden hegy és sziget elmozdult helyéről. ¹⁵A föld királyai, nagyjai és hadvezérei, a gazdagok és hatalmasok, minden rabszolga és szabad hegyi barlangokba és sziklák közé rejtőztek. ¹⁶Így kiáltottak a hegyeknek és szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülőnek színe elől és a Bárány haragja elől! ¹⁷Eljött haragjuk nagy napja: ugyan ki tudna helytállni?”

A kiválasztottak megjelölése.

7 ¹Ezután négy angyalt láttam, amint a föld négy sarkán állt és föltartóztatta a föld négy szelét, hogy ne fújjon a földön, sem a tengeren és semmiféle fán. ²Akkor láttam, hogy napkelet felől egy másik angyal száll föl, akinél az élő Isten pecsétje volt. Hangosan rákiáltott a négy angyalra, akinek az volt a dolga, hogy ártson a földnek és tengernek: ³„Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak, amíg meg nem jelöljük Isten szolgáinak homlokát!” ⁴Hallottam a megjelöltek számát is: száznegyvennégyezren voltak Izrael fiainak valamennyi törzséből: ⁵Júda törzséből tizenkétezer,
Rúben törzséből tizenkétezer,
Gád törzséből tizenkétezer, ⁶Áser törzséből tizenkétezer,
Neftali törzséből tizenkétezer,
Manasszesz törzséből tizenkétezer, ⁷Simeon törzséből tizenkétezer,
Lévi törzséből tizenkétezer,
Iszakár törzséből tizenkétezer, ⁸Zabulón törzséből tizenkétezer,
József törzséből tizenkétezer,
Benjamin törzséből tizenkétezer.

A szentek Isten színe előtt.

⁹Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. Ott álltak a trón és a Bárány színe előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal. Nagy szóval kiáltották: ¹⁰„Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak!” ¹¹Erre az angyalok mind körülfogták a trónt, a véneket és a négy élőlényt, arcra borultak a trón előtt és imádták Istent: ¹²„Amen! Áldás és dicsőség, bölcsesség, hála és tisztelet, hatalom és erő Istenünknek örökkön-örökké. Amen!” ¹³Ekkor az egyik vén azt kérdezte tőlem: „Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek és honnan jöttek?” ¹⁴„Te tudod Uram”, feleltem. Ő megmondta: „Ezek a nagy üldöztetésből jöttek és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében. ¹⁵Ezért is állnak Isten trónja előtt és éjjel-nappal szolgálnak templomában. A trónon ülő közöttük lakik. ¹⁶Nem éheznek és nem szomjaznak többé, nap nem égeti őket, sem másfajta forróság. ¹⁷A Bárány, aki középen, a trónnál áll, legelteti és az élővizek forrásához tereli őket, Isten pedig letöröl szemükről minden könnyet.”

A hetedik pecsét feltörése.

8 ¹Mikor a hetedik pecsétet feltörte, mintegy félóráig tartó csend lett a mennyben. ²Akkor láttam, hogy az Isten színe előtt álló hét angyalnak hét harsonát adtak. ³Jött egy másik angyal aranytömjénezővel, s megállt az oltár előtt. Sok tömjént adtak neki, hogy tegye az összes szentek imádságával a trón előtt álló aranyoltárra. ⁴A tömjénáldozat füstje a szentek imádságával fölszállt az angyal kezéből Isten színe elé. ⁵Ezután az angyal fogta a tömjénezőt, megtöltötte az oltár parazsával és lehajította a földre. Erre dübörgő mennydörgés, villámlás és földrengés támadt.

Második látomás: A hét harsona

⁶A hét angyal pedig, akinél a hét harsona volt, fölkészült, hogy megfújja harsonáját.

Az első négy harsonaszó.

⁷Az első angyal megfújta harsonáját. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz támadt s a földre zuhogott. A föld harmadrésze elégett, a fák harmadrésze elhamvadt és a zöldellő fű mind leperzselődött. ⁸A második angyal is megfújta harsonáját. Erre mint egy tűzben izzó nagy hegy, valami a tengerbe zuhant. ⁹A tenger harmadrésze vérré vált, a tengerben élő állatok harmadrésze elpusztult és a hajók harmadrésze elsüllyedt. ¹⁰A harmadik angyal is megfújta harsonáját. Erre nagy csillag hullott le az égből, s mint égő fáklya lobogott. A folyók és vízforrások harmadrészébe zuhant. ¹¹A csillag neve Üröm volt. A vizek harmadrésze ürömmé változott és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett. ¹²A negyedik angyal is megfújta harsonáját. Erre a nap, a hold és a csillagok harmadrészét érte csapás, úgyhogy harmadrészük elhomályosodott, a nappal és az éjszaka világossága pedig harmadrészével csökkent.

Az ötödik harsonaszó és az első jaj.

¹³Látomásom folytatódott. Hallottam, hogy egy sas az ég magasán röpülve, nagy szóval kiáltja: „Jaj, jaj, jaj a föld lakóinak a többi harsonaszó miatt, melyet a három angyal hallatni fog!” 9 ¹Az ötödik angyal is megfújta harsonáját. Erre láttam egy égről földre hulló csillagot. Nála volt az alvilág kulcsa. ²Megnyitotta az alvilágot, mire füstje fölszállt, mint egy nagy kemence füstje, és elsötétült tőle a nap és a levegő. ³A füstből sáskák lepték el a földet. Olyan erejük volt, mint a föld skorpióinak. ⁴Azt a parancsot kapták, hogy ne bántsák a föld füvét, se a zöldellő növényt, se a fákat, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokán nincs az Isten jele. ⁵Ne öljék meg őket, csak kínozzák öt hónapon keresztül. Kínzásuk olyan, mint mikor skorpiómarás éri az embert. ⁶Azokban a napokban az emberek keresni fogják a halált, de nem találják; vágyódni fognak a halál után, de a halál futni fog előlük. ⁷A sáskák alakja harcra kész paripákhoz hasonlított. Fejükön aranynak tetsző koronát viseltek, arcuk olyan volt, mint az emberarc. ⁸Hajuk mint asszonyok haja, foguk mint az oroszláné. ⁹Vaspáncélhoz hasonló vértezet borította őket, szárnyuk csattogása pedig olyan volt, mint a nagyszámú, csatába száguldó harci szekér dübörgése. ¹⁰Farkuk és fullánkjuk mint a skorpióé, s farkukban oly erő volt, hogy öt hónapon keresztül árthattak az embereknek. ¹¹Királyuk a mélység angyala volt, akinek héber neve Abaddón, görög neve pedig Apollión. ¹²Így múlt el az első jaj, de jön még két másik.

A hatodik harsonaszó és a második jaj.

¹³A hatodik angyal is megfújta harsonáját. Erre szózatot hallottam az Isten színe előtt álló aranyoltár négy sarka közül. ¹⁴Így szólt a hatodik harsonás angyalhoz: „Oldozd föl a négy angyalt, aki a nagy Eufrátesz folyónál meg van kötözve.” ¹⁵Akkor fölszabadult a négy angyal, s órára, napra, hónapra, meg esztendőre készen állt, hogy megölje az emberek harmadrészét. ¹⁶A lovassereg száma húszezerszer tízezer volt. Ezt a számot hallottam. ¹⁷Látomásomban a paripákat és lovasaikat így láttam: Tűzvörös, sötétkék és kénsárga vértezet borította őket, a paripák feje oroszlánéhoz hasonlított, szájukból tűz, füst és kénkő tört elő. ¹⁸E három csapás: a szájukból előtörő tűz, füst és kénkő megölte az emberek harmadrészét. ¹⁹A lovak ereje ugyanis szájukban és farkukban rejlett. Farkuk kígyószerű volt, s feje volt, amellyel marni tudtak. ²⁰A többi ember, aki nem pusztult el ezekben a csapásokban, nem fordult el gonosz tetteitől, hanem tovább imádta a gonosz lelkeket, az aranyból, ezüstből, rézből, kőből és fából készült bálványokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem is mozognak. ²¹Nem fordultak el gyilkosságaiktól, varázslataiktól, paráznaságuktól és tolvajlásaiktól.

A nyitott kis könyvtekercs.

10 ¹Akkor láttam, hogy egy másik hatalmas angyal száll le az égből. Felhő övezte, fején szivárvány volt, arca ragyogott, mint a nap, és lábai izzottak, mint a tűzoszlopok. ²Kezében kibontott kis könyvtekercset tartott. Jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre. ³Harsány hangon kiáltott, úgy amint az oroszlán ordít. Kiáltására hangját hallatta a hét mennydörgés is. ⁴Mikor a hét mennydörgés elhangzott, írni akartam. De az égből ezt a szózatot hallottam: „Jegyezd meg, amit a hét mennydörgés hirdetett, de ne írd föl!” ⁵Akkor láttam, hogy az angyal, aki a tenger és a föld fölött állt, ⁶égre emelte kezét és megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki az eget és a benne lévőket, a földet és a rajta élőket, a tengert és a benne élőket teremtette: „Nem lesz több haladék, ⁷hanem azon a napon, amikor a hetedik angyal megfújja harsonáját, beteljesedik Isten örök titka, amint tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak.” ⁸Erre az égből hallott hang ismét szólt hozzám: „Menj, vedd át a kibontott könyvtekercset az angyal kezéből, aki a tenger és a föld fölött áll.” ⁹Odamentem az angyalhoz és kértem, hogy adja át a könyvtekercset. Ő hozzám fordult: „Fogd a könyvtekercset és nyeld le! Gyomrodban ugyan keserű lesz, de szádban olyan édes, mint a méz.” ¹⁰Átvettem a könyvtekercset az angyal kezéből és lenyeltem. Számban édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem, gyomrom keserű lett tőle. ¹¹Aztán ezt az utasítást kaptam: „Erről jövendölnöd kell ismét népnek, nemzetnek, nyelvnek és királynak.”

Két tanú a szent városban.

11 ¹Akkor vesszőhöz hasonló nádszálat adtak és azt mondták: „Rajta, mérd föl Isten templomát, az oltárt és az ott imádkozókat. ²A templom előcsarnokát azonban hagyd ki, ne mérd föl. A nemzetek prédája lesz: negyvenkét hónapig fogják a szent várost taposni. ³Két tanúmnak pedig meghagyom, hogy szőrzsákba öltözve ezerkétszázhatvan napig hirdessen bűnbánatot.” ⁴Ez a két olajfa és a két gyertyatartó, mely a föld Urának színe előtt áll. ⁵Ha valaki bántja őket, tűz csap ki szájukból, és fölemészti az ellenséget. És ha bárki is árt nekik, a halál fia. ⁶Hatalmuk van arra, hogy bezárják az eget, hogy ne essék eső küldetésük napjaiban. Hatalmuk van arra is, hogy a vizet vérré változtassák és annyi csapással sújtsák a földet, amennyivel csak akarják. ⁷Mikor tanúságukat befejezik, a mélységből fölbukkanó vadállat harcra kél ellenük, legyőzi és megöli őket. ⁸Holttestük a nagy város utcáján fog heverni, ahol Urukat is keresztre feszítették. Ez szellemi értelemben Szodoma és Egyiptom. ⁹A népekből, törzsekből, nyelvekből és nemzetekből sokan fogják nézni holttestüket három és fél napon keresztül és nem engedik, hogy holttestüket sírba tegyék. ¹⁰A föld lakói ujjongani fognak emiatt s örömükben ajándékot küldenek egymásnak, mert a két próféta terhére volt a föld lakóinak. ¹¹De három és fél nap múlva Istentől az élet lelke szállt beléjük és talpra álltak mindazoknak nagy félelmére, akik nézték őket. ¹²Az égből hangos szózatot hallottak, így szólt hozzájuk: „Jöjjetek föl ide!” Erre ellenségeik szeme láttára egy felhőben fölszálltak a mennybe. ¹³Abban az órában nagy földrengés támadt, a város tizedrésze összeomlott, és a földrengésben hétezer ember vesztette életét. A többieket félelem szállta meg és dicsőíteni kezdték Istent a mennyben. ¹⁴Így múlt el a második jaj, de hamarosan eljön a harmadik.

A hetedik harsonaszó és a harmadik jaj.

¹⁵A hetedik angyal is megfújta harsonáját. Erre nagy üdvrivalgás hangzott föl az égben: „Urunké és Fölkentjéé a világ uralma: ő uralkodik örökkön-örökké. (Amen.)” ¹⁶Az Isten színe előtt trónoló huszonnégy vén arcra borult és e szavakkal áldotta Istent: ¹⁷„Hálát adunk neked mindenható Úristen, aki vagy, aki voltál (és aki eljössz), mert átvetted a főhatalmat és uralkodol. ¹⁸A nemzetek ugyan háborogtak, de eljött a megtorlásnak és a holtak megítélésének ideje. Jutalmazd meg szolgáidat: a prófétákat, a szenteket és akik nevedet félik, kicsinyeket, nagyokat; azok pedig, akik megrontották a földet, pusztuljanak.” ¹⁹Erre a mennyben megnyílt Isten temploma és a templomban láthatóvá lett a szövetség szekrénye. Villámlás, csattogás, mennydörgés, földrengés és nagy jégeső támadt.

Harmadik látomás: istenellenes hatalmak

Az asszony és a sárkány.

12 ¹Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona. ²Mivel áldott állapotban volt, fájdalmában és szülési gyötrelmeiben kiáltozott. ³Akkor egy másik jel tűnt föl az égen: egy nagy tűzvörös sárkány. Hét feje és tíz szarva volt, fejein pedig hét királyi korona. ⁴Farka lesöpörte és földre sodorta az ég csillagainak harmadrészét. A sárkány odaállt a vajúdó asszony elé, hogy mihelyt szül, fölfalja gyermekét. ⁵Az fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel
kormányozza az összes nemzeteket. A gyermeket elragadták és Isten trónjához vitték. ⁶Az asszony pedig a pusztába menekült, ahol egy Istentől előkészített helyet talált, hogy ott ezerkétszázhatvan napig táplálják.

Mihály legyőzi a sárkányt.

⁷Akkor (nagy) harc támadt a mennyben: Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. ⁸A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni és nem maradt számukra hely a mennyben. ⁹Letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították, és vele együtt lezuhantak angyalai is. ¹⁰Erre harsány hangot hallottam a mennyben: „Eljött Istenünk üdvössége, ereje és királysága, s Fölkentjének uralma, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolta őket Istenünk színe előtt. ¹¹Legyőzték őt a Bárány vérével és tanúságának szavával, mert nem kímélték életüket mindhalálig. ¹²Örvendezzetek hát mennyek és ti, akik benne laktok! Jaj a földnek és a tengernek, mert oda szállt le az ördög nagy haraggal. Tudja, hogy csak kevés ideje van.”

Az asszony megmenekülése.

¹³Mikor a sárkány látta, hogy letaszították a földre, üldözni kezdte az asszonyt, aki fiúgyermeket szült. ¹⁴Az asszonynak két nagy sasszárnyat adtak, hogy a pusztába röpüljön, saját helyére, ahol távol a kígyótól egy évig, két évig és félévig gondját viseljék. ¹⁵A kígyó torkából akkora vízsugarat lövellt az asszony után, mint egy folyó, hogy elsodortassa az árral. ¹⁶De a föld megsegítette az asszonyt: föltárta gyomrát és elnyelte a sárkány torkából áradó vizet. ¹⁷Erre a sárkány haragra lobbant az asszony ellen és harcba szállt többi gyermekével, akik megtartják Isten parancsait és kitartanak tanúságukban Jézus mellett. ¹⁸Kiállt a tenger partjára.

A tengeri vadállat.

13 ¹Akkor láttam, hogy egy vadállat bukkan föl a tengerből. Hét feje és tíz szarva volt, szarvain tíz királyi korona, fejein pedig istenkáromló nevek. ²Ez a vadállat, melyet láttam, hasonlított a párduchoz, lába olyan, mint a medvéé, szája pedig, mint az oroszláné. A sárkány neki adta erejét, trónját, s nagy hatalmat is. ³(Úgy tűnt), mintha egyik feje halálra lett volna sebezve, de halálos sebe meggyógyult. ⁴Az egész föld csodálattal nézte a vadállatot, és imádta a sárkányt, mivel hatalmat adott a vadállatnak. Imádták a vadállatot is és így kiáltottak: „Ki mérhető a vadállathoz? Ki tudja fölvenni a küzdelmet vele?” ⁵Nagyzoló és káromló szája volt, és hatalmat kapott, hogy negyvenkét hónapig jártassa. ⁶Káromlásra nyitotta száját Isten ellen: káromolta nevét, hajlékát és a menny lakóit. ⁷Azt is megengedték neki, hogy harcot indítson a szentek ellen és legyőzze őket. Sőt hatalmat kapott minden törzs, nép, nyelv és nemzet fölött. ⁸Imádni fogják őt a föld lakói mind, akiknek neve nem áll a világ kezdete óta a megölt Bárány életkönyvében. ⁹Akinek füle van, hallja meg! ¹⁰Aki mást fogságba hurcol, fogságba kerül, aki karddal öl, kardélen hull el. Ez az alapja a szentek állhatatosságának és hűségének.

A szárazföldi vadállat.

¹¹Akkor láttam, hogy egy másik vadállat emelkedik ki a szárazföldből. Két szarva volt, mint a kosnak, de úgy ordított, mint a sárkány. ¹²Az első vadállat színe előtt annak minden hatalmát gyakorolta és rábírta a föld minden lakóját, hogy imádja az első vadállatot, amelynek meggyógyult halálos sebe. ¹³Nagy csodajeleket művelt, az emberek szeme láttára tüzet bocsátott le az égből. ¹⁴E csodákkal, melyeket a vadállat színe előtt művelhetett, megtévesztette a föld lakóit és rábírta őket arra, hogy szobrot állítsanak a vadállatnak, mely kardéltől sebesült, de fölépült. ¹⁵Hatalmat kapott arra is, hogy lelket leheljen a vadállat szobrába, hogy megszólaljon a vadállat szobra és megölje azokat, akik nem imádják. ¹⁶Elrendelte, hogy mindenkinek: kicsinek-nagynak,
szegénynek-gazdagnak, szabadnak ¹⁷és szolgának jelöljék meg jobb karját vagy homlokát, s hogy Senki se adhasson, vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét: nevét vagy nevének számát. ¹⁸Ez itt a bölcsesség! Akinek van esze, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám az: hatszázhatvanhat.

A Bárány és kísérete.

14 ¹Akkor láttam, hogy a Bárány ott állt Sion hegyén. Vele volt a száznegyvennégyezer, akik homlokukon viselték az ő nevét és Atyjának nevét. ²Aztán szózatot hallottam az égből, mint nagy vizek zúgását s mint erős mennydörgés robaját. A szózat, melyet hallottam, úgy hangzott, mint mikor a hárfások hárfáikat pengetik. ³Új éneket énekeltek a trón, a négy élőlény és a vének előtt. Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földről megváltott száznegyvennégyezer. ⁴Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal, hanem szüzek maradtak. A Bárány nyomában járnak, bárhová megy. Ők a megváltottak az emberek közül, zsengéi Istennek és a Báránynak. ⁵Ajkukon nincsen hazugság, szeplőtelenül állnak (Isten trónja előtt).

Az ítélet három angyala.

⁶Akkor láttam, hogy egy másik angyal száll az ég magasán. Nála volt az örök evangélium, hogy hirdesse a föld lakóinak: minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. ⁷Harsány hangon kiáltotta „Féljétek Istent s dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája. Imádjátok őt: az ég, a föld, a tenger és a vízforrások alkotóját.” ⁸Egy másik angyal követte, aki így kiáltott: „Összedőlt, összedőlt a nagy Babilon, mely paráznaságának tüzes borával ittassá tett minden nemzetet.” ⁹Egy harmadik angyal is követte őket. Harsány hangon kiáltotta az is: „Aki imádja a vadállatot és szobrát, vagy aki viseli jelét homlokán vagy kezén, az inni fog Isten tüzes borából, melyet színtisztán töltött haragjának kelyhébe. ¹⁰Tűz és kénkő fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány színe előtt. ¹¹Gyötrelmének füstje fölszáll örökkön-örökké. Nem lesz nyugalma sem éjjel, sem nappal, mert imádta a vadállatot és szobrát, és viselte nevének jelét. ¹²Ez az alapja a szentek állhatatosságának, akik kitartanak Isten parancsai és Jézus hite mellett.” ¹³Erre szózatot hallottam az égből: „Jegyezd föl: mostantól fogva boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg. Így van, mondja a Lélek: pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket.”

Az aratás három angyala.

¹⁴Folytatódott látomásom. Fehér felhőt láttam, a felhőn ember fiához hasonló ült. Fején aranykoronát viselt, kezében éles sarló. ¹⁵Egy másik angyal jött ki a templomból és harsány hangon kiáltott a felhőn ülőnek: „Lendítsd meg sarlódat és arass! Itt az aratás ideje, már érett a vetés a földön.” ¹⁶A felhőn ülő sarlóját a földre hajította és learatta a földet. ¹⁷Ekkor egy másik angyal lépett ki a mennyei templomból, akinek éles metszőkése volt. ¹⁸Egy harmadik angyal az oltártól lépett elő. Ennek hatalma volt a tűz fölött. Harsány hangon kiáltott annak, akinél az éles metszőkés volt: „Lendítsd meg éles késedet, és szüreteld le a föld szőlejének fürtjeit, mert beért már a szeme.” ¹⁹Az angyal lehajította éles metszőkését a földre, leszüretelte a föld szőlőjét és Isten haragjának nagy sajtójába vetette. ²⁰A sajtót a városon kívül kitaposták. Annyi vér folyt ki a sajtóból, hogy a lovak zablájáig ért, ezerhatszáz stádiumnyira.

Negyedik látomás: Isten haragjának hét csészéje

Hét angyal átveszi a hét csészét.

15 ¹Akkor egy másik csodálatos nagy jelet láttam az égen: hét angyalt, akinél a hét végső csapás volt. Általuk teljesedik be Isten haragja. ²Tűzben játszó, üvegként csillogó tengert láttam. Akik legyőzték a vadállatot, az ő szobrát és nevének számát, ott álltak Isten hárfáival az üvegtengeren. ³Mózesnek, Isten szolgájának, és a Báránynak énekét énekelték: „Műveid csodálatosan nagyok, Uram,
mindenható Isten!
Utaid igazságosak és igazak,
nemzetek Királya! ⁴Ki ne félne téged, Uram?
Ki ne magasztalná nevedet?
Te egyedül vagy szent!
Minden pogány nemzet színed elé borul,
ítéleteid nyilvánvalóvá váltak!” ⁵Ezután láttam, hogy megnyílt a szövetség sátrának mennyei temploma. ⁶A templomból hét angyal lépett ki a hét csapással. Tiszta fehér gyolcsba voltak öltözve, mellük aranyövvel övezve. ⁷A négy élőlény egyike a hét angyalnak hét aranycsészét adott, tele az örökkön-örökké élő Isten haragjával. ⁸Erre a templomot betöltötte Isten dicsőségének és hatalmának füstje. Senki sem léphetett be a templomba, míg be nem teljesedett a hét angyal hét csapása.

KNB SZIT STL BD RUF KG